KATOLIKUS TÁBORI LELKÉSZEK
A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI HADSEREGBEN
Requiem aeternam dona eis, Domine + et lux perpetua luceat eis.
Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
ALLERSDORFER András Julián, dr. AUER Jenő,
BABUSCHEK (BABUCSEK) Antal Dezső, BAROSS Miklós, BROGYÁNYI Lajos
dr. DOBROZEMSZKY Henrik,
FEDORCSIK Péter, FERÉNYI Ferenc, FORGÁCH János,
GAUDNIK Gyula Szaniszló, GÁLFFY Ferenc,
HUDECZ Rudolf,
KAPI HORVÁTH Jenő, KOMKA Gyula, KOZÁRI Gyula, KREPLER Gusztáv, KRONPERGER Antal, KURALSZKY (KURÁLSZKY) Márton,
LÁNG KÁZMÉR Pál,
MACHOVICH József, MÁNDOKY Sándor, MINTSEK Antal Melkizedek,
vitéz dr. MOSONYI (MOSER) Sándor, NEMESOVITS János,
ORGONÁS István,
PALLAY Miklós, POLIAKOVITS (POLIAKOVICS) János,
RUCSKA István,
SCHNIERER Ignác, SEIDL Károly, SOLTÉSZ Imre, SPERTL György, STEGER (STÖGER) Lajos,
SZÁRTORISZ Ferenc, SZÉKÁCS László, SZILÁGYI Jenő, SZLOVIK Félix, SZTACHOVICH (SZTAHOVICS) János,
THURÁNSZKY Hermann, TOMANN József, TREBITZKY Ferenc,
VÁNYA XAVÉR Ferenc, VÁRADY Géza, VÖRÖSVÁRY Ernő.
ALLERSDORFER ANDRÁS JULIÁN tábori főlelkész A Moson megyei Boldogasszonyon született 1854. augusztus 23-án. A minorita rend tagjaként szentelték pappá 1878. július 21-én. 1898-ban átvették az Esztergomi Főegyházmegyébe. Ezután tábori főlelkész lett Aradon, 1913-ban a tábori kórházban működött. Érdemeiért Koronás Arany Érdemkeresztet és Jubileumi Kereszt kitüntetést kapott. Nagyszombatban hunyt el 1915. január 23-án.
dr. AUER JENŐ tábori főesperes Szombathelyen született 1869. április 21-én. 1892. június 29-én szentelték pappá a bencés rend címére. 1895-től volt tábori lelkész, mint a császári és királyi katonai iskola tanára Kismartonban. 1898-ban áthelyezték Wiener-Neustadtba a Theresiana Akadémiára. 1901-ben Budapesten a Ludovika tanára. 1905-ben a hadifoglyok lelkésze. 1907-ben tábori plébános, 1916-ban tábori főesperes. Katonai érdemeiért a Koronás Arany Érdemkereszt továbbá Jubileumi Kereszt a polgári állami alkalmazottak számára kitüntetést nyerte el. Valószínűleg Kőszegen hunyt el 1945. március 29-én.
BABUSCHEK (BABUCSEK) ANTAL DEZSŐ tábori főlelkész A Nyitra megyei Babindalon született 1866. május 9-én. 1889. március 2-án szentelték pappá.1893-tól volt tábori lelkész Hercegovinában Bileken, 1896-ban Fočan, 1898-ban Plevljeben, majd Novibazarban, 1899-ben Nevesinjében, 1900-ban újra Plevljeben, 1902-ben Budapesten. 1908-tól Temesvárott tábori főlelkész, majd 1913-ban Bécsben a püspökségen tanácsos titkár. 1917-18-ban Bécsben a tábori püspökségen szolgált. Az I. Ferenc József-rend jelvényével, a Háborús Emlékéremmel (lovagi), a II. osztályú papi katonai kereszttel, a Vöröskereszt II. osztályú háborús jelvénnyel, az Aranykereszt a Koronával Emlékéremmel és a jubileumi kereszttel tüntették ki.
BAROSS MIKLÓS tábori lelkész A Hont megyei Felsőzsemberen született 1867. december 1-jén. Pappá szentelték 1890. április 7-én. 1899-ben császári és királyi második osztályú tábori lelkész Bécsben, innen mint hittanárt áthelyezték a pozsonyi katonai iskolába, 1918-ban is itt található. A Koronás Arany Érdemkereszttel, Jubileumi Emlékéremmel a polgári állami alkalmazottak számára és a Jubileumi Kereszttel a polgári tüntették ki. 1933-ban hunyt el.
BROGYÁNYI LAJOS tábori lelkész 1816. augusztus 25-én született. 1839. október 15-én szentelték pappá. Decemberben tábori lelkész lett először a gyalog-, majd a lovas-, végül egy tüzérezrednél szolgált 1850-ig. 1895. szeptember 10-én hunyt el.
dr. DOBROZEMSZKY HENRIK tábori főesperes Pécsett született 1873. augusztus 11-én. 1896. október 15-én szentelték pappá. 1900-ban a főbárosban tábori lelkész. 1903-ban szintén tábori lelkész Szarajevóban Bileken, a hercegovinai Mostaron, később Gyulafehérvárott, azután Grazban, végül Szegeden. 1918-ban központi tábori lelkészi szolgálatot látott el. 1920-ban a tábori vikariátus kancelláriájának igazgatója, 1921-ben tábori főesperes. Ugyanezen évben elnyerte a Szűz Máriáról nevezett ruteni préposti címet. Budapesten hunyt el 1945 januárjában.
FEDORCSIK PÉTER tábori segédlelkész A Sáros vármegyei Tarnoban született 1832. augusztus 19-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap.1856. február 25-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Munkácson, Ungváron, Felsőbányán. 1860-ban császári és királyi tábori segédlelkész volt. 1861-től ismét egyházmegyei lelkész. 1913. december 18-án hunyt el.
FERÉNYI FERENC pápai káplán, tábori főlelkész A Trencsén megyei Prorszkán született 1860-ban. 1883-ban szentelték pappá. 1900-ban tábori lelkész Pozsonyban, 1902-ben a pozsonyi kórház tábori lelkésze, 1914-ben ugyanitt tábori főlelkész, 1915-ben tábori főlelkész Nagyszombatban. 1915-ben pápai kápláni címmel tüntették ki. Érdemeiért Jubileumi Emlékérem a polgári alkalmazottak számára és Jubileumi kereszt polgári alkalmazotta számára kitüntetéssel tüntették ki.
FORGÁCH JÁNOS tábori segédlelkész Ungváron született 1855. július 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1877. július 18-án szentelték pappá, majd segédlelkész lett Vinnán, Szatmáron, Felsőbányán és Ungváron. 1882-ben rövid ideig tábori segédlelkész, majd ismét egyházmegyés segédlelkész. Szatmáron hunyt el 1908. június 1-én.
GAUDNIK GYULA SZANISZLÓ pápai kamarás, tábori főlelkész Zsolnán született 1861. május 2-án. Pappá szentelték 1884. március 14-én a ferences minorita rend címére. 1898-ban tábori lelkész Nagyváradon, 1899-ben Nagyszombatban. 1913-ban pápai kamarási címmel tüntették ki. 1915-ben tábori főlelkész Pozsonyban. 1918-ban is. Érdemeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel, Katonai Jubileumi Kereszttel a polgári állami alkalmazottak számára tüntették ki. 1938 júliusában hunyt el.
GÁLFFY FERENC tábori lelkész Tállyán született 1851. december 24-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1876. július 11-én szentelték pappá. Segédlelkész Dobóruszkán, Beregszászon, Ungváron, Szatmáron. 1880-ban tábori segédlelkész Pólámban. 1881-től tábori lelkész és katonai reáliskolai tanár volt Kassán. 1901-ben a koronás magyar érdemkereszttel lett kitüntetve. 1919. február 7-én hunyt el
HUDECZ RUDOLF tábori lelkész Péteriben Zólyom Vármegyében született 1883. január 19-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1905. július 3-án szentelték pappá, majd segédlelkész volt Túrterebesen, Pálócon, Tibán, Nagybereznán, Munkácson. 1911-től volt tábori lelkész.
KAPI HORVÁTH JENŐ tábori lelkész Ebergőcön Sopron Megyében született 1881. január 1-én, H. István szabó és Horváth Erzsébet szülőktől. A rendben gimnáziumi hittanár és egyben káplán Nagykárolyban 1905-től, Temesvárott 1909-től, teológiai doktor 1911-től, tábori lelkész a 92. hadosztálynál 1917-től, a főparancsnokság tábori lelkészi főnökségének igazgatója Romániában 1919-től. A román piarista rendtartomány helyettes tanácsosa 1922-től, asszisztense, egyben a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság elnöke, könyvbíráló és szentszéki bíró 1924-től. A veszprémi egyházmegyében adminisztrátor Balatoncsicsón 1927-től, véglegesítve az egyházmegyében 1928-tól, plébános Öreglakon 1930-tól, a somogyvári kerület esperese 1930. március 1-től. 1936. január 21-én hunyt el Budapesten a Szent István kórházban. Öreglakon temették.
KOMKA GYULA tábori segédlelkész Munkácson született 1836. február 6-án. Szatmári egyházmegyés áldozópap,1859. március 16-án. 1860-1864 között tábori káplánként szolgált. 1864-től ismét egyházmegyei szolgálatban szegény-intézeti lelkész Szatmáron, majd lelkész Tövisfalván, plébános Felső-Schönbornban. Munkácson hunyt el 1913. június 17-én.
KOZÁRI GYULA honvéd plébános Pécsi egyházmegyés áldozópap. 1912-ben a nagyváradi hadapród iskolában volt honvéd plébános.
KREPLER GUSZTÁV tábori főesperes A Bars vármegyei Kistapolcsányban született 1870. szeptember 17-én. Pappá szentelték 1893. június 27-én. 1899. szeptember 1-jétől II. osztályú tábori lelkész a hercegovinai Bieleken, 1900-ban Bécsben, 1904-ben Pozsonyban, azután I. osztályú lelkész Sopronban. 1920-ban tábori főesperes Miskolcon, majd Budapesten. Később a budapesti kerület tábori főesperese. Székesfehérvárott hunyt el 1958. november 5-én.
KRONPERGER ANTAL tábori lelkész Veszprémben született 1876. április 14-én Kranperger Ignác adózó polgár és Laszgallner Katalin szülőktől. Anyai nagybátyja Laszkallner Antal veszprémi kanonok. A gimnáziumot szülővárosában, Keszthelyen, Pécsett és Győrött járta, a teológiát Veszprémben tanulta, mindvégig kitűnő eredménnyel. Pappá szentelték 1818. szeptember 3-án. Káplán Tüskevárott 1819. november 16-tól, Nágocson 1820. iktóber 17-től, kisegítő Bakonyoszlopon 1822. szeptember 14-től, káplán Kislődön 1824. október 2-től. Zsinati vizsgát tett a1829. március 23-án. Plébános Lepsényben 1829. március 23-tól. Tábori lelkésznek ment a Radeczky 5. sz. huszárezredhez Milánóba 1833. január 1-től 1841. július 10-ig. Nyolc évig nyilvánosan tanította a Milánóban szállásoló cs. és kir. tisztikart a magyar nyelvre; a tábori lelkészségen több hasznos javítást eszközöltetett. Szabad idejét olasz, francia s angol nyelv tanulására s külföldi utazásokra fordította. Leszerelése után egy ideig Bécsben élt, innen Pestre ment, ahonnan 1842. november 24-én visszament egyházmegyéjébe. 1842. december 27-én engedélyt kapott a Pedagógiai és Didactikai Lapok szerkesztéséhez. A Religio és Nevelés c. folyóirat olasz, francia és angol fordítója 1844-48-ig. Br. Geringer Károly budai helytartó meghívására 1851-től 1855-ig a cs. kir. rendőrségen könyvbíráló. A Szent István Társulat megbízásából a Der katholische Christ című lap szerkesztője 1853-59-ig. 1859. november 1-én hunyt el Pesten. Plébánossága idején Balatonbozsokon új iskolát, Lepsényben a régi, roskadozó plébániaház helyett újat építtetett, a templomba új orgonát szerzett 400 ezüstforint költségen, szőlőjét a plébáriára hagyta. A kolerajárvány idején ernyedetlen fáradtsággal igyekezett a betegek vigasztalására lenni.
KURALSZKY (KURÁLSZKY) MÁRTON tábori lelkész 1833. október 7-én született. Pappá szentelték 1858. október 21-én. 1862-ben tábori lelkész Haller gróf 12. huszárezredénél 1867-ig. Az Aranykereszt a Koronával Érdemérem kitüntetettje. Nyugdíjas császári és királyi tábori papként Csermenden hunyt el 1905. március 16-án.
LÁNG KÁZMÉR PÁL tábori főlelkész A Trencsén megyei Driethomán született 1860. március 10-én. Pappá szentelték 1882. november 10-én a ferences rend címére. 1898-ban átvette az Esztergomi Főegyházmegye és tábori lelkészi szolgálatot lát el Nagyszombatban, majd 1899-ben Möllersdorfban, 1900-ban a hercegovinai Nevesinjén, 1904-ben a boszniai Dolnja Tuzlán, 1906-ban Szegeden, 1908-ban Budapesten. Tábori főlelkész és pápai káplán lett. Aranykereszt a Koronával Érdeméremmel tüntették ki. 1930. május 16-án hunyt el.
MACHOVICH JÓZSEF tábori lelkész Nagypetrösön Nyitra Megyében született 1869. február 6-án. Veszprémben szentelték pappá 1894. június 29-én. Káplán Barcson, Murakeresztúron, Somlószőlősön, majd 1987-től tábori lelkész Bécsben, Trebinjén (Hercegovina) 1900-tól, Budapesten 1904-től, Kassán 1906-tól, ismét Budapesten 1911-től. Tábori esperes 1918-ban, majd nyugalomba vonult. II. osztályú Érdemkeresztet kapott. 1928. március 7-én hunyt el Budapesten.
MÁNDOKY SÁNDOR honvéd plébános Pécsi egyházmegyés áldozópap. 1914. május 1-től a pécsi hadapródiskola honvéd plébánosa.
MINTSEK ANTAL MELKIZEDEK tábori főlelkész A Vas megyei Muraszombaton született 1865. május 21-én. 1887. október 9-én a ferences rend címére szentelték pappá. 1903-ban tábori lelkészi szolgálatra bocsátották. 1904-ben hittanár a szlavóniai katonai iskolában Kamenecen, majd császári és királyi II. osztályú tábori lelkész Budapesten és Märisch-Weisskirchenben, 1914-ben Görzön, 1915-ben Bécsben, 1918-ban Sopronban, 1919-ben Budapesten, majd Szombathelyen, 1921-ben a budapesti katonai főnökségen. Később tábori főlelkész. Érdemeiért a Signum Laudis Emlékéremmel tüntették ki. Szombathelyen hunyt el 1935. október 3-án.
vitéz dr. MOSONYI (MOSER) SÁNDOR tábori főesperes A Kolozs megyei Sztánán született 1881. augusztus 7-én. 1904. július 14-én szentelték pappá. 1914 augusztus 7-től lett tábori lelkész. 1917-ben Bécsben a császári és királyi tábori vikariátus titkára, 1920-ben Budapesten. 1921-ben pápai kamarási címmel tüntetik ki. 1922-ben a központi tábori vezetésnél főesperes és a budapesti katonai iskolában hittanár. 1929-ben a Ludovika Katonai Akadémia tanára és elöljárója. 1937-ben pápai prelátusi címmel tüntetik ki. Az I. Ferenc József-rend lovagi jelvényével és több más háborús emlékéremmel tüntették ki. A katonai akadémiai ifjúság nevelésében felülmúlhatatlan érdemeket szerzett. Budapesten hunyt el 1941. március 9-én.
NEMESOVITS JÁNOS tábori lelkész Veszprémben született 1800. január 24-én. A filozófiát Győrött, a teológiát Pesten végezte, kánonjogból doktorátust szerzett. Sümegen a plébániatemplomban szentelték pappá 1824. márciusban. Káplán Kaposvárott, Mezőkomáromban, majd 1827. november 11-től tábori lelkész a Radetzky huszárezrednél, amelyet 1831-ben elkísért Olaszországba. Tábori lelkészi tisztségétől felmentést kapott 1832. október 15-én hazatért. Kérésére szentszéki jegyző, majd néhány hónapig az Egyházmegyei Hivatal titkára. Utóbb plébános Balatoncsicsón. 1835-től 1845-ig. Később átvételét kérte a pécsi egyházmegyébe, Vásárosdombón kisegítő lelkész lett. 1863. szeptember 25-én hunyt el.
ORGONÁS ISTVÁN tábori lelkész Újbányán született 1800. április 22-én, nemes családból. Teológiai tanulmányait Besztercebányán kezdte és Veszprémben fejezte be. Pappá szentelték 1824. december 18-án. Káplán Bakonyoszlopon és Taszáron, majd 1825. december 26-tól, tábori lelkész a gr. Hessen-Homburg, utóbb a gr. Geramb 4. huszárezrednél Tarnopolban 1826. április 15-től. Szolgálatából a bécsi Legfelsőbb Haditanács 1828-ban elbocsátotta. 1857. augusztus 29-én hunyt el.
PALLAY MIKLÓS tábori lelkész Hybben (Liptó Megye) született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én szentelték pappá. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra. 1948. december 10-én hunyt el.
POLIAKOVITS (POLIAKOVICS) JÁNOS tábori lelkész Esztergomban született 1836. február 6-án. Pappá szentelték 1859. február 8-án. Az olasz-francia háborúban 1859. május 2-től tábori lelkész a bécsi tábori kórházban, ahonnan decemberben visszatér. Aranykereszt koronával, és háborús Érdeméremmel, továbbá katonai Jubileumi kereszttel tüntették ki. Ipolyságon hunyt el 1910. december 10-én.
RUCSKA ISTVÁN tábori lelkész Nagyszombatban született 1825. december 24-én. Pappá szentelték 1849. január 6-án. 1860. október 7-én tábori lelkésszé nevezik ki Lichtenstein Ferenc IX. huszárezredéhez 1865-ig. Nagykosztolányban hunyt el 1904. augusztus 17-én.
SCHNIERER IGNÁC tábori lelkész Úrvölgyében született 1824. december 17-én. 1850. július 16-án szentelték pappá. 1858-tól tábori lelkész a 72. számú gyalogezredben 1862-ig. Háborús érdeméremmel tüntették ki. 1893. május 4-én hunyt el.
SEIDL KÁROLY tábori lelkész Veszprémben született 1838. szeptember 26-án. Pappá szentelték 1862. július 27-én. Káplán Tabon és Karádon. 1864-69 között tábori lelkész a Radetzky 5. huszárezrednél Tarnopolblan. Amikor a katonaságtól eljött, a Radetzky huszárezred tisztikara ezüstserleggel ajándékozta meg 1869-ben. Utóbb hadiéremmel tüntették ki 1874-ben. 1906. november 29-én hunyt el.
SOLTÉSZ IMRE tábori segédlelkész Ungváron született 1833. március 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1856. március 25-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Munkácson és Felsőbányán. 1858-1863 között császári és királyi tábori segédlelkészként szolgált. 1863-tól ismét egyházmegyés lelkész Paposon, Mérken, Kálmándon. Kálmándon hunyt el 1916. február 17-én.
SPERTL GYÖRGY tábori segédlelkész Budán született 1816. április 6-án. Pappá szentelték 1841. május 23-án. 1845 szeptemberétől tábori káplán Estey Ferdinánd főherceg harmadik magyar lovasezredében 1848-ig. Kirván hunyt el 1903. január 29-én.
STEGER (STÖGER) LAJOS tábori lelkész Bécsben született 1824. augusztus 19-én. atyja Pappá szentelték 1851. augusztus 17-én. Káplán Nágocson, Lepsényben, Balatoncsicsón, majd 1856-tól tábori lelkész a 4. huszárezrednél. 1859-ben visszaküldték az egyházmegyébe. 1862. június 18-án hunyt el Bukarestben.
SZÁRTORISZ FERENC tábori segédlelkész Trencsén Vármegyében Nagyszalatnyán született 1834. február 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1865. július 22-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Erdődön és Tiszaújlakon. 1866-ban volt császári és királyi tábori segédlelkész. 1867-től ismét egyházmegyés lelkész. Selmecbányán hunyt el 1921. április 1-én.
SZÉKÁCS LÁSZLÓ tábori lelkész 1870. februrár 17-én született. Pappá szentelték 1892. június 27-én. 1900-ban Kassán tábori lelkész. Császári és királyi tábori lelkészként 1900. június 16-án hunyt el Kassán.
SZILÁGYI JENŐ tábori lelkész A Torontál megyei Écskán született 1826. március 11-én. Pappá szentelték 1849. augusztus 12-én. 1855. június 25-én a 11. császári és királyi tüzérezrednél tábori lelkész, majd Pesten a 10. királyi tüzérezrednél, ahol a tábori kórházban tevékenykedik. Ezután éveken keresztül a Ludovikán magyar hitszónok és hitoktató Budapest különböző magán- és közintézményeiben. Pozsonyban hunyt el 1903. november 26-án.
SZLOVIK FÉLIX katonai plébános Polchorán Árva Vármegyében született 1841. május 30-án. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1864. július 25-én szentelték pappá, majd káplán volt Máramarosszigeten, Csanáloson és Szatmáron. 1866-tól tábori segédlelkész lett. 1881-től első osztályú katonai segédlelkész, 1891-től első osztályú katonai lelkész. 1903-tól katonai plébános. Bécsben halt meg 1915-ben
SZTACHOVICH (SZTAHOVICS) JÁNOS tábori lelkész A Nyitra megyei Brockón született 1835. november 4-én. Pappá szentelték 1860. július 31-én. 1864-től tábori lelkészi szolgálatot lát el 1869-ig. 1925. július 4-én hunyt el.
THURÁNSZKY HERMANN tábori lelkész Rózsahegyen született 1811. június 10-én. 1852-től a tüzérezred tábori lelkésze 1855-ig. Nagyszombatban hunyt el 1896. június 17-én.
TOMANN JÓZSEF tábori lelkész Trencsében született 1853. március 2-án. Pappá szentelték 1876. július 16-án. 1877-ben egy évet Boszniában töltött mint tábori lelkész. 1894. május 17-én hunyt el.
TREBITZKY FERENC tábori lelkész Budapesten született 1873. december 3-án. Pappá szentelték 1896. június 27-én. 1905-ben a budapesti II. kerületi állami gimnáziumban hittanár, ugyanezen évben császári és királyi tábori lelkész. 1916-ban hunyt el.
VÁNYA XAVÉR FERENC tábori plébános A Zólyom megyei Radványban született 1841. január 14-én. Pappá szentelték 1864. július 26-án. 1866. május 1-től volt tábori lelkész. 1892. május 1-jétől császári és királyi tábori plébános Budapest-Várban, a Szent János evangélistáról nevezett katonai plébánián. Háborús érdeméremmel tüntették ki. Viselte a pápai kamarási címet. A Ferenc József I. lovagi rend jelvényének birtokosa. Kőszegen hunyt el 1902. november 15-én.
VÁRADY GÉZA vezéresperes1860. március 7-én született Bács–Bodrog Vármegyében Bezdán. 1883-ban szentelték pappá. 1884-ben lett tábori lelkész. 12 évet töltött Bosznia különböző helyőrségeiben. Onnan Temesvárra majd Budapestre, később Nagyszebenbe, azután ismét Budapestre vezényelték. 1900-ban a szebeni katonai kerület katonai plébánosa., 1906-ban visegrádi címzetes apáti címet kapott. 1911-től budapesti katonai plébános., 1914-től (vagy 1918?) pápai prelátusi címet kapott. 1928-tól vitéz. 1929-ben tábori vezéresperes lett. 1942-től Budapest-Kamaraerdőn élt. Tamásiban halt meg 1952. április 5-én. Művei: Alkotmány (1913. 228. sz.-1914. 117. sz. Boszniai útirajzok, Magyar Helikon (1921); Novibazár. Szandzsák-Plevlie. Rajzok, elbeszélések és útleirások. Törökország novibazári szandzsákjából az okkupációtól az annexióig terjedő időből. Laky Imrével. Budapest, 1912.;Emlékeim Boszniából. Úti élmények, rajzok. Budapest, 1914.; Feljegyzések a világháború vérzivataros napjaiból. 1914-18. Budapest, 1925.; A m. katona útmutatója. Hasznos tudnivalók csendőrök, rendőrök, leventék számára. Budapest,1933.; A közös hadseregtől a nemzeti hadseregig. Egy tábori pap visszaemlékezései. Budapest, 1933.
VÖRÖSVÁRY ERNŐ tábori főesperes A Nyitra megyei Tornócon született 1867. december 26-án. 1893. június 26-án szentelték pappá. 1899-től tábori lelkészként Bécsben teljesít szolgálatot. 1904-től hittanár Kismartonban a katonai reáliskolában. 1919-től Nagykanizsán és Szegeden volt. 1924-ben, mint tábori főesperes vonult nyugállományba. Piliscsabán hunyt el 1938. november 19-én.
