Imádság

a HM-MH kegyeleti gyertyagyújtásán

2021. október 27.

Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Gondviselő Atyánk, embermegváltó Istenünk!

Néhány pillanat múlva mécseseket gyújtunk magyar katona halottainkért és mindazokért a külföldi katonákért, akik hazánk földjében várják a mindent megvilágító ítélet nagy napját.

Halottak napjának gyertyái hitünk reménysének bizakodásával világítják meg a mai megemlékezés óráját. Azzal a bizakodó reménnyel, ahogyan Te nézed a világot és az embert Urunk.
Ez a bizakodás az evangélium, az örömhír reménye tudja egyesegyedül valóban fölmelegíteni szívünket és lelkünket, s te azt szeretnéd, hogy ezt a reményt bátran átöleljük, mert ebben mutatkozik meg a Te jóságos irgalmasságod, mely felülmúlva földi számításainkat, azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,4).
Ezen bizakodó reménység találhat rá a Te örökkévaló szereteted nagylelkűségére Urunk, mely a halál árnyékának sötét völgyében is föl tud ragyogni azokban, akik Fiadban, a Világ Világosságában fölismerik életük Megváltóját, emberlétük Üdvözítőjét.

Urunk! Hallgasd meg könyörgésünket! Halottak napjának közeledtével fölerősödik bennünk kicsinységünk, hiszen a mulandóság partjain, az örökkévaló élet tengere mellett állunk. Ezért félelmeinkben kinyújtjuk kezünket feléd és arra kérünk, hogy elhunyt katonáinkkal együtt dicsőíthessünk majd Téged mennyei uralmad boldogító országában. Ámen.