Berta Tibor tábori püspök imája a kegyeleti gyertyagyújtáson

Fiumei úti temető, 52-es hősi parcella
2024. 10. 30.

Mennyei Atyánk!

A földi élet vége az emberi értelmet a határkérdés megoldhatatlanságával szembesíti, melynek kínzó valósága mindannyiunkat megérint.

Egyedül Szent Fiad, Jézus Krisztus föltámadása nyitott meg egy olyan ablakot, amelyen át hit reménysége be tudja világítani az elmúlás, a halál sötétségének világát, melyben sajátságosan érinthető meg a te kezed Urunk.

Amikor halottaink sírjánál mécseseket gyújtva fohászkodunk, akkor azzal a hittel fordulunk hozzád, amely által reménységet öntesz a szívünkbe az eljövendő örök élet boldogságával, mikor letörölsz majd a szemükről minden könnyet, és színről színre látunk téged, Istenünk.

Akikért most imádkozunk, legtöbbször nem maguk döntöttek a sorsukról, mert parancsra mozdultak a hazáért és a nemzetért katonai szolgálat kötelességében.

Jóságodba ajánljuk most mindazokat, akik országunk megalapításától a katonai erények felmutatásával tudtak helytállni a csatákban, háborúkban, szabadságharcainkban, amikor védelmezték a magyarságot, nemzetünket, szeretett hazánkat.

Közülük megannyian voltak, akik az erények járható útját választva készek voltak életüket adni Magyarországért a hősies áldozatvállalás bátorságban, akik nem rettennek meg sohasem az ellenféltől, mindazonáltal föl tudták mutatni a legádázabb küzdelmes harcokban is az igazság és az igazságosság erényét a kiszolgáltatottak, az elesettek és gyöngék melletti kiállásban.

Mennyei Atyánk, fogadd be elhunyt katonabajtársainkat, jóságosan országodba, ahol, hitünk és reményünk szerint, dicsőségedben velük együtt mi is örökre gazdagon részesülünk Krisztus, a mi Urunk által, aki legyőzte a bűnt és a halált, s aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.