A MAGYARORSZÁGI

KATONAI ORDINARIÁTUS 

SZABÁLYZATA

I. fejezet
Alapelvek
1. cikkely
A magyarországi Katonai Ordinariátus működését a jelen szabályzat, az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között 1994. január 10-én aláírt, Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), a “Spirituali Militum Curae" (1986. április 21.) kezdetű Apostoli Konstitúció és az Egyház egyetemes normái; a fegyveres erőknél való jelenlétét pedig a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormányának a Tábori Lelkészi Szolgálatról, a fegyveres erők tagjainak egyéni és közösségi vallásgyakorlásáról szóló 61/1994. (IV. 20.) számú kormányrendelete szabályozza.
2. cikkely
A katolikus tábori lelkészi szolgálat egyházi szempontból a Katonai Ordinariátustól függ; katonai szempontból pedig a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt állandó jellegű szolgálatnak minősül.

II. fejezet
A Katonai Ordinariátus küldetése és joghatósága
A Katonai Ordinariátus küldetése

3. cikkely
A Katonai Ordinariátus küldetése a katonai környezet evangelizálása és a joghatósága alá tartozó katolikus hívek lelkipásztori ellátása.
Küldetésének keretében:
a) különösen is törekszik előmozdítani a fegyveres erők személyi állományának erkölcsi és lelki életét, hozzájárulni annak emberi és hivatásetikai fejlődéséhez, mind az egyén, mind a család vonatkozásában, biztosítva az aktív szolgálatban lévő személyi állomány lelkipásztori ellátását;
b) kellő tekintettel van az ökumenikus együttműködésre minden szinten; ezt az együttműködést katolikus részről a Szentszék által kiadott vonatkozó normák szerint végzi.

A Katonai Ordinariátus joghatósága
4. cikkely
A Katonai Ordinariátus joghatóságának terjedelmét a Megállapodás V. 1. pontja rögzíti. Eszerint a Katonai Ordinariátushoz és annak egyházi joghatósága alá - a "Spirituali Militum Curae" Apostoli Konstitúció normái szerint - az alábbi személyek tartoznak:
a) a Magyar Honvédség és a Határőrség hívő katonái és közalkalmazottai;
b) a velük közös háztartásban élő családtagjaik, azaz házastársuk, gyermekeik, (a nagykorúak is) és rokonaik, valamint a házi személyzet;
c) a katonai iskolákban tanulók, a katonai kórházakban fekvő betegek, a katonai idősek otthonában vagy más hasonló intézményben lakók és dolgozók;
d) mindazok a férfiak és nők, akár szerzetesek akár nem, akik a Katonai Ordinariátus megbízására vagy jóváhagyásával tartós jelleggel valamilyen feladatot végeznek;
e) a Magyarországon tartózkodó és tevékenykedő más országbeli katolikus katonák, amennyiben nincs saját tábori lelkészük.
f) az előző pontban felsorolt hívek továbbra sem szűnnek meg a tartózkodási helyük szerinti egyházaikhoz tartozni, mivel a Katonai Ordinárius joghatósága rendes és saját, de a megyés püspökökével párhuzamos. (SMC IV, 3)


Szolgálati viszonyok
5. cikkely
A Katonai Ordinariátus nem egyházi ügyekben közvetlenül a honvédelmi minisztertől függ.

III. fejezet
A Katonai Ordinariátus egyházi jogállása, székhelye, főtemploma és vezetése
6. cikkely
A Katonai Ordinariátus jogilag az egyházmegyével azonos elbírálás alá eső egyházi szervezeti egység, melyet a "Spirituali Militum Curae" kezdetű Apostoli Konstitúció és a részegyházakra vonatkozó egyéb egyetemes kánonjogi normák szabályoznak. A Katonai Ordinariátust a Szentszék állította fel a Megállapodás 1. cikkelyével összhangban. A Katonai Ordinariátus felépítése alkalmazkodik a Magyar Honvédség és a Határőrség belső szervezetéhez. Megfelelő számú tényleges tábori lelkész, valamint kisegítő illetve tartalékos lelkész tartozik hozzá.
7. cikkely
A Katonai Ordinariátus székhelye Budapesten van.
8. cikkely
Az Ordinariátus főtemploma a budapesti helyőrségi templom. Amíg ezt újjá nem építik, addig e funkciót – a helyi plébánia jogainak érintetlenül hagyásával - a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom tölti be.


A Katonai Ordinárius
9. cikkely
A fegyveres erők katolikus tagjai közül az azt igénylők lelkipásztori szolgálata egy püspökre van bízva, aki ellátja a Katonai Ordinárius feladatát. A Szentszék által jelölt és állított Katonai Ordinárius kinevezése a Megállapodás II. cikkelye szerint történik.

10. cikkely
A Katonai Ordináriust általános helynök segíti. A Katonai Ordinárius feladatát tisztségének akadályoztatása vagy megüresedése esetén ideiglenesen az általános helynök látja el az egyházmegyei kormányzóéval azonos jogokkal és kötelezettségekkel.

11. cikkely
A Katonai Ordinariátusnak mint sajátjának élén az Ordinárius áll, aki rendszerint püspöki méltósággal felruházott, a megyéspüspökök valamennyi jogát élvezi és kötelességét hordozza, hacsak a dolgok természetéből vagy a részleges szabályzókból más nem következik.

12. cikkely
A Katonai Ordinárius, mint a fegyveres erők katolikus lelkipásztori szolgálatának vezetője illetékes arra, hogy:
a) lelkipásztori látogatást tegyen az ország területének különböző részein; a joghatósága alá tartozó helyeken és intézményeknél;
b) az illetékes hatósággal egyetértésben kinevezze a tényleges katonai lelkészeket, valamint hogy áthelyezze vagy visszahívja őket;
c) a fegyveres erők illetékes parancsnokával és a helyi ordináriussal egyetértésben más, kisegítő lelkésznek nevezett papokat kinevezzen és meghatalmazzon ideiglenes szolgálatra a fegyveres erőknél.

13. cikkely
A Katonai Ordinárius az Egyházi Törvénykönyv (vö. 399- kk) és a Spirituali Militum Curae XII. cikkelyének előírásai szerint ötévenként beszámol a Szentszéknek az Ordinariátus lelkipásztori működéséről, és kötelezett az „Ad Limina” látogatással kapcsolatos kötelezettségek megtartására.


A Katonai Ordinárius Hivatala
14. cikkely
A Katonai Ordinárius Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az a sajátos szerv, mely a Katonai Ordináriust segíti az illetékességi körébe tartozó ügyekben.

15. cikkely
Hivatalhoz tartoznak:
a) az általános helynök;
b) a hivatal titkára;
c) a kisegítő személyzet;
d) az említett személyeket a Katonai Ordinárius szabadon nevezi ki.

16. cikkely
Az általános helynök:
a) feladatai azonosak az egyházmegyék általános helynökeinek feladataival;
b) egyházi szempontból a Katonai Ordináriustól függ, katonai működése szempontjából (ideértve a fegyelmi ügyeket is) pedig a Honvédelmi Minisztériumtól.

17. cikkely
A titkár feladatai a következők:
a) intézi a Katonai Ordinariátus ügyeit az egyházi és katonai rendelkezéseknek megfelelően;
b) gyakorolja a Katonai Ordinariátus egyházi jegyzőjének feladatkörét;
c) kezeli a Katonai Ordinariátus levéltárát a megfelelő egyházi szabályok szerint, összhangban a fegyveres erőkre vonatkozó rendelkezésekkel és szabályokkal;
d) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a hivatal működésével kapcsolatban a Katonai Ordinárius rábíz.


IV. fejezet
A Katonai Ordináriust segítő testületek
A Papi Tanács

18. cikkely
A Katonai Ordinariátus keretében megalakult a Papi Tanács, mely az egyetemes jog és a Püspöki Konferencia irányelvei alapján megfogalmazott saját szabályzata szerint végzi tevékenységét.

19. cikkely
A tanácsosok testületét a papi tanács tagjai közül hat fő alkotja, akiknek kinevezése öt évre szól (vö. 502. k. 1.§.).

Gazdasági Tanács
20. cikkely
A Gazdasági Tanács összetétele és tagjainak kinevezése az Egyházi Törvénykönyv irányelvei alapján történik; tevékenységét az ugyanazon törvénykönyv által meghatározottak szerint végzi.(vö. 492-493k.)
A tanács összetételéről, a tagok kinevezéséről, az időkről, az összehívás módjáról és a sajátos működési területről megfelelő szabályzat rendelkezik.


V. fejezet
A Tábori Esperesek
21. cikkely
Minden katonai kerületben működik egy tábori főlelkész, aki a tábori esperesi címet viseli.

22. cikkely
A tábori esperes kinevezése az 553. k. 2.§ alapján történik. Egyházi ügyekben a Katonai Ordinárius, katonai ügyekben a katonai kerület parancsnoka alá van rendelve.

23. cikkely
A tábori esperes elsődleges feladatai (vö. 555. k.) a következők:
a) felügyelni a katolikus lelkipásztori szolgálat hatékonyságára és összehangolt működésére a kerületben;
b) tanulmányozni és a Katonai Ordináriusnak javasolni mindazokat az intézkedéseket, amelyek kerületében a vallási és erkölcsi élet jobbítását célozzák;
c) megtárgyalni a Katonai Ordináriussal mindazt, ami tábori lelkész munkatársait érinti, különösen az áthelyezésükkel vagy elmozdításukkal kapcsolatos esetekben;
d) nyilvántartást vezetni a tábori lelkészek lelkipásztori tevékenységéről.


VI. fejezet
A Tábori Lelkészek
24. cikkely
A katonai főiskolákon, a kiemelt helyőrségekben és más katonai létesítményben, ahol csak lehet, tábori lelkészek szolgálnak. A tábori lelkészek lehetnek tényleges lelkészek, kisegítő lelkészek vagy tartalékos lelkészek.

25. cikkely
A tényleges tábori lelkészek azok a papok, akik erre a szolgálatra a fegyveres erőknél tartós kinevezést kaptak, és teljes időben szolgálnak. Általában a Katonai Ordinariátusba vannak inkardinálva.

26. cikkely
A fegyveres erőknél a tényleges tábori lelkészek tiszti, főtiszti vagy tábornoki rangot viselnek. Mint egyházi személyek a kánoni jogszabályoknak, mint hivatásos tisztek az állami jogszabályoknak és a fegyveres erők szabályzatainak vannak alávetve mindazokban a dolgokban, amelyek papi állapotukkal összeegyeztethetők.

27. cikkely
A kisegítő tábori lelkészek azok a papok, akiket a Katonai Ordinárius ideiglenes együttműködésre kér fel a katonák között a papi szolgálat ellátására.

28. cikkely
A tartalékos tábori lelkészek az erre a szolgálatra felkészült papok, és akiket a Katonai Ordinariátus lelkipásztori szükségleteinek megfelelően vesz igénybe. A tartalékos lelkészek rövid (legfeljebb ötven napig tartó) tábori lelkészi szolgálatra békeidőben is behívhatók.

29. cikkely
A tábori lelkészek feladatai a következők:
a) a liturgia végzése, a szentségek, szentelmények kiszolgáltatása, valamint az egyházi anyakönyvek vezetése;
b) hittanórák, katekézis, bibliaórák, lelkiségi kurzusok szervezése és tartása katonák, valamint a Magyar Honvédség és a Határőrség közalkalmazottai, továbbá a fentiekkel közös háztartásban együtt élő családtagjai, és mindazon egyéb személyek részére, akik a Katonai Ordinariátus joghatósága alá tartoznak (lásd fent: 4. cikkely);
c) igény szerinti részvétel a Magyar Honvédséget érintő egyházi és állami ünnepségeken;
d) lelkipásztori és karitatív szolgálat végzése, ennek keretében az érintettek felkutatása, meghallgatása, szükség szerint közvetítés az illetékes szervek felé;
e) szociális és műveltségbeli segítségnyújtás - különösen a nemzeti értékek és az egészséges nemzeti tudat ápolásában - a katonák, a Magyar Honvédség és a Határőrség közalkalmazottai, a velük közös háztartásban élő családtagok, és mindazon egyéb személyek részére, akik a Katonai Ordinariátus egyházi joghatósága alá tartoznak. (vö. 1990. évi IV. tv. bevezető.)

30. cikkely
Mind a tábori lelkészeket, mind a kisegítő lelkészeket és a tartalékos katonai lelkészeket a Katonai Ordinárius nevezi ki a Honvédelmi Minisztérium egyetértésével. Az Ordinariátusba nem inkardinált tábori lelkészek kinevezése saját megyéspüspökük vagy rendi elöljárójuk beleegyezésével történik a jog szerinti külön megállapodással.

31. cikkely
A tábori lelkészek elsődleges feladata erkölcsi és vallási jellegű. Ezért lelkészi szolgálatukhoz nem tartozó egyéb hivatalok betöltésével nem bízhatók meg.

32. cikkely
A fegyveres erők tábori lelkészei a személyi állományt tanítással képzik, és személyes példájukkal bátorítják őket; gyakori beszélgetéssel járulnak hozzá erkölcsi problémáik megoldásához.

33. cikkely
A tábori lelkészeknek lojálisan együtt kell működniük a Katonai Ordináriussal, a katonai esperesekkel, a katonai parancsnokokkal, a tisztekkel és tiszthelyettesekkel a sorkatonák erkölcsi, szellemi és polgári képzésének nehéz feladatában.

34. cikkely
A tábori lelkészek a szolgálat szabályait tiszteletben tartva minden szükséges időt kötelezettségeik teljesítésére fordítanak. Más lelkipásztori szolgálatot is végezhetnek, ha az tisztségükkel összeegyeztethető.

35. cikkely
A tábori lelkészek a plébánosokéval megegyező jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. A tábori lelkészek az illetékességi körükbe tartozó személyek felé az összes plébánosi feladatokat végzik.
Őrizniük és vezetniük kell a plébániai anyakönyveket, melyek a következők:
a) kereszteltek anyakönyve
b) elsőáldozók anyakönyve
c) bérmáltak anyakönyve
d) házasultak anyakönyve
e) halottak anyakönyve.
Mindezeket másolatban meg kell küldeni a Katonai Ordinariátusra.

36. cikkely
Az egyes tábori lelkészek a saját területükön - az egyházközségi képviselőtestületek mintájára - területi lelkipásztori tanácsot alakíthatnak a rájuk bízott hívek közül. A tábori lelkész a tanács tagjainak listáját közli a Katonai Ordináriussal. A sorkatona kinevezése szolgálati idejére, a többieké három évre szól.

37. cikkely
Minden tábori lelkész áthelyezésekor vagy elmozdításakor köteles hivatalát és az anyakönyveket utódjának az esperes jelenlétében átadni.


VII. fejezet
A Tábori Lelkészek felvétele
Követelménye
38. cikkely
A tényleges tábori lelkészeknek a kánoni követelményeken túl meg kell felelniük a katonai állapottal járó követelményeknek is.

Benyújtandó okmányok
39. cikkely
A felvételhez benyújtandó okmányok a következők:
a) a Katonai Ordináriusnak címzett kérelem;
b) a saját ordinárius vagy rendi elöljáró hozzájárulása, a papszenteléséről szóló igazolással együtt;
c) születési anyakönyvi kivonat és más törvényesen megkövetelt okmányok.

40. cikkely
A tényleges, a kisegítő vagy tartalékos tábori lelkészi szolgálatra jelentkezőknek rövid tanfolyamon kell részt venniük, amelynek során elsajátítják a katonai és a tábori lelkipásztorkodással kapcsolatos alapismereteket. A tanfolyam végén a parancsnok igazolást küld a Katonai Ordináriusnak.


VIII. fejezet
A Tábori Lelkészek fegyelme és elbocsátása
41. cikkely
A szent cselekmények végzésekor a tábori lelkészeknek szigorúan be kell tartaniuk a liturgikus szabályokat mind a szertartások végzését, mind a liturgikus öltözéket illetően.

42. cikkely
A tábori lelkész ellen indított katonai jellegű fegyelmi eljárás esetében a katonai felettes a Katonai Ordináriussal egyetértésben intézkedik. A kánonjogi fegyelmi intézkedéseket a Katonai Ordinárius teszi meg, aki az eljárásról tájékoztatja az illetékes katonai felettest.

43. cikkely
Ha a Katonai Ordinariátusba inkardinált lelkész munkaviszonyát a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség illetékesei fegyelmi okok miatt megszüntetik, de tette egyházi felfüggesztés vagy kiközösítés büntetése alá nem esik, az Ordinárius az illetőt rendelkezési állományba, vagyis beosztáson kívül helyezi, ha pedig nincs inkardinálva a Katonai Ordinariátusba, felszólítja, hogy kérje visszavételét eredeti egyházmegyéjébe, illetve szerzetesi intézményébe. Ha a lelkész a Katonai Ordinariátusba inkardinált, de egy egyházmegye sem fogadja be, a Katonai Ordinariátuson kívül egyházi tevékenységet vállalhat, hogy megélhetését biztosítsa. Megélhetését a nyugdíj vagy más olyan juttatás biztosítja, amelyre egyházi, illetve tábori lelkészi szolgálattal szerzett jogot.

44. cikkely
A Katonai Ordinárius súlyos okból és az Egyházi Törvénykönyvben foglaltak megtartásával felfüggesztheti vagy hivatalától megfoszthatja az Ordinariátus papságának tagjait, de ezt az intézkedését köteles közölni a Honvédelmi Minisztériummal, amely az előbbi esetben az illetőt rendelkezési állományba helyezi, az utóbbiban pedig megszünteti szolgálati viszonyát.


IX. fejezet
A Katonai Ordinariátus egyházi bírósága
45. cikkely
A Katonai Ordinariátus egyházi bírósági feladatait az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye bírósága gyakorolja. Fellebbviteli bírósága a Prímási Főszentszék.


Záró rendelkezések
46. cikkely
A Szentszék által kiadott jelen szabályzatot a Katonai Ordinariátus körlevélben, a Magyar Püspöki Konferencia pedig közlönyében hirdeti ki. A szabályzat kihirdetése után egy hónappal lép hatályba.

47. cikkely
A jelen szabályzaton bármilyen módosítás csak a Szentszék beleegyezésével tehető, amely előbb meghallgatja a Katonai Ordináriust. (vö.: Megállapodás XII.)