A HM Katolikus Tábori Püspökség adventi hírlevele

HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG
HÍRLEVÉL
2024. ADVENT

MIKULÁS-ÜNNEPSÉG

Szent Miklós püspökre emlékezve Mikulás-ünnepségünket 2024. december 05-én 16.00 órakor tartjuk a Katolikus Tábori Püspökség Székházában (Budapest, V. kerület, Szabadság tér 3.), amelyre szeretettel várjuk a HM-MH-ban szolgálatot teljesítők gyermekeit 10 éves életkorig.

Jelentkezni a ktp@hm.gov.hu és rendezveny.hmktp@gmail.com e-mail címeken lehet, amelyre kérjük megküldeni a gyermek nevét és életkorát.

Jelentkezési határidő: 2024. november 26. kedd.


KARÁCSONYVÁRÓ ADVENTI ÁHITATOK A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN

A HM Protestáns és Katolikus Tábori Püspökség tisztelettel hív és szeretettel vár mindenkit KARÁCSONYVÁRÓ ADVENTI ÁHÍTATOKRA,
melyeken meggyújtjuk az adventi vasárnapokat jelképező gyertyákat.

I. Áhítat: 2024. november 29. péntek, 11.00 óra
II. Áhítat: 2024. december 06. péntek, 11.00 óra
III. Áhítat: 2024. december 13. péntek, 11.00 óra
IV. Áhítat: 2024. december 20. péntek, 11.00 óra

Az áhítatok helye: HM Balaton utcai objektum, VI. emeleti tanácsterem


ADVENT

December 1-jén, advent első vasárnapjával kezdődik el a latin egyházban az új egyházi év, mely az üdvösségtörténet liturgikus ünneplésének évenként ismétlődő ideje. Isten a történelemben szólítja meg az embert, ezért az idő az ünnepnapok sorozatában egyben az üdvtörténet ideje is.

Az advent kifejezés a latin adventus, „eljövetel” szóból származik. Ez az időszak az egyházi év első része, a karácsonyt, Jézus Krisztus eljövetelét előkészítő mintegy 4 hét, mely Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb álló vasárnap kezdődik, leghamarabb november 27-én, legkésőbb december 3-án.

A Kr. u. 4. század elején alakult ki, mint a január 6-ai vízkereszt – amikor kezdetben Jézus Krisztus születését, megkeresztelkedését és a napkeleti bölcsek látogatását ünnepelték – előkészületi ideje. Attól kezdve, hogy Jézus születése ünnepe december 25-re került át, az előkészületi időt is ehhez igazították, így lett fokozatosan a karácsonyra való fölkészülés időszaka.

Kezdetben az advent lelkiségi és liturgikus alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Üdvözítő várása volt, mely később – írországi szerzetesek hatására – a végítéletre érkező Krisztus várásával gazdagodott.

A középkorban – amikor szinte mindennek valamilyen rejtett értelmet tulajdonítottak – a 4 adventi vasárnap, illetve az ezekre következő hetek Jézus Krisztus 4 eljövetelét jelképezték az alábbiak szerint:1. Testben jött el Betlehemben. 2. Az értelemben jön el minden nap. 3. Eljön az ember halálakor. 4. Teljes méltóságában pedig a világ végén érkezik.

Az adventi liturgiában, szertartásokban és lelkületben sajátos módon egyszerre van jelen a Megváltó születése fölött érzett öröm és a bűnök miatti szomorúság, az emberi gyengeség és megváltásra való rászorultság tudata, ahol kiemelten fontos a bűnbánó lélekkel való állandó fohászkodás Isten irgalmáért: „Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!” (Zsoltárok könyve 84,8), valamint a figyelmes, éber várakozás és a reménykedő virrasztás: „Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!” (Evangélium Márk 13,35)

A karácsonyra készülődő adventi lelkiségnek fontos eleme a csönd és az elmélkedések általi lelki összeszedettség abban az örvendező reményben, amely a Megváltó eljöveteléből táplálkozik.

Advent szimbóluma a violaszín, mely az összeszedettség, a fegyelem és bűnbánat színe. A visszafogottság, a várakozó komolyság jele, hogy a katolikus templomokban adventben az oltár dísztelen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri.

Az advent hagyományos spirituális alaphangulatát a hajnali misék jelentik Közép-Európa-szerte. A hajnali sötétben, gyertyafénynél, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére bemutatott szentmisék bevezető énekének „Rorate caeli de super…” kezdő sorából származik e misék rorate elnevezése is, mely Izajás próféta könyvéből való: „Harmatozzatok, egek, felülről, és a felhők hullják az Igazat! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon véle!” (45,8).

A legújabb kor adventi szimbóluma az adventi koszorú. Ezt – mely egyáltalán nem hasonlított a ma elterjedt változatokhoz – először Johann Heinrich Wichern (1808–1881) német evangélikus lelkész készítette, aki szívén viselve a szegény gyermekek sorsát. 1833-ban árvaházat nyitott Hamburgban, ahol 1839. adventjében azzal szemléltette karácsony közeledését az esti áhítatokon, hogy egy szekérkocsi kerekét díszítette föl fenyőágakkal, és a karácsonyig hátralévő napokra emlékeztetve huszonnégy gyertyát helyezett rá, úgy, hogy a vasárnapokat nagyobb gyertyával jelölte, majd mindennap eggyel több gyertyát gyújtott meg szentestéig.

Az 1800-as évek közepe után már csak a négy vasárnapot jelző gyertyát helyeztek a koszorúra és ekkor vált általánossá a maihoz hasonló koszorú készítése.

Katolikus helyeken csak a huszadik század közepe táján terjedt el, bár egyes vidékeken régebben is készítettek „Krisztusváró koszorút”.

A kör alakú koszorút sokáig fenyőágból, s más örökzöldekből készítették, melyre négy fehér gyertyát helyeztek, az1. 2. 4. gyertya alsó részére lila és míg a 3.-ra rózsaszínű szalagot fontak.

Az utóbbi időben nagyon sok új formával és anyagválasztással találkozhatunk, divat lett a más alapanyagú koszorú, a más-más színű gyertya, fontos lett a díszítés gazdagsága, megjelentek a mese- és állatfigurák vagy a téli jellegzetességek (szán, síléc, hóember) makettjei, s a kerek forma mellett teret nyertek más alakzatok is. Számos településen szokássá vált, hogy a köztereken és adventi vásárokhoz kötődő helyszíneken nagyobb méretű adventi koszorút készítenek.


IMÁDSÁG AZ EGYHÁZI ÉV KEZDETÉN

Jóságos Istenünk, engedd, hogy a hit új növekedésnek induljon szívünkben az üdvösség ezen új évében. Újítsd meg bennünk egyre jobban és jobban a Te képedet és hasonlóságodat. Hisszük, hogy első eljöveteledben a fogságban lévők kiváltására érkeztél. Add meg, hogy második eljöveteled alkalmával – amikor majd teljes fölségedben megjelensz – el tudjuk viselni tekintetedet, bűneink bocsánatot nyerjenek, s megláthassunk Téged az osztatlan Háromságnak fönségében. Ámen. (Részlet a mozarab liturgiából)


ADVENTI GONDOLAT

„Amikor megjön a december, hajnali misét tartotok. A hajnali kék ködben, amely olyan, mint a szilva hamva, süveges, lámpásos emberek bandukolnak a kivilágított kis falusi templomok felé, ahol teli torokkal éneklik az »Ó, fényességes szép hajnal« kezdetű ódon adventi éneket. A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb. És ti azt mondjátok, nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget, és sose látott fényt gyújt a világnak. Az adventi emberek remélnek, és várják a fényt.” (Kosztolányi Dezső)


MIÉRT MÁS SZÍNŰ AZ EGYIK GYERTYA AZ ADVENTI KOSZORÚN?

Az adventi koszorúra sokáig négy fehér gyertyát helyeztek. Bár mostanában sokféle adventi koszorú van divatban, – amelyeket számosan csak dekorációként használnak a karácsony előtti időben, sokszor úgy is, hogy a koszorú formát is mellőzik – ugyanakkor arra egyre többen figyelnek, hogy az egyik gyertya más színű legyen. Bár a katolikus hagyományban csak a XX. század második felében terjedt el az adventi koszorú, illetve az ehhez kapcsolódó adventi gyertyagyújtás, de hamarosan bevett szokás lett, hogy a koszorú egyik gyertyáját rózsaszín szalaggal díszítették, majd sok helyen a gyertya is rózsaszín lett. Ez a gyertya a 3. adventi vasárnapot jelképezi. Ennek a kialakulásában bizonyára közrejátszott, hogy a katolikus hagyományban advent 3. vasárnapja – a nagyböjti idő 4. vasárnapjához hasonlóan – úgynevezett „rózsaszín vasárnap”.

A megváltás két nagy ünnepe (karácsony és húsvét) előkészületi idejének (advent és nagyböjt) közepén a latin egyház megenyhítve a bűnbánat komolyságának violaszínét, azt rózsaszínűvé változtatja. A szentmise és az imaórák liturgiájának (zsolozsma) énekei és szent szövegei ezen a napon az örömről szólnak, ezért nevezik gaudete vasárnapnak, az öröm vasárnapjának is, de a karácsonyig hátralévő napok alaphangja is az öröm.

Advent 3. vasárnapján így hangzik a szentmise kezdőéneke: Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van! mely Pál apostol Filippiekhez írt levelének egyik részlete (4, 4-5), de ezen szentmise első könyörgésében is azért imádkozunk, hogy „Üdvözítőnk születésének nagy napjára elérkezve örvendező lélekkel, áhítatosan ünnepeljünk.”

A latin liturgiában minden ünnep alapmotívuma az örvendezés, de semmiféle vallásban nem találjuk meg, hogy magának az örömnek volna ilyen kiszabott napja.

Amikor a IV. században az egyiptomi sivatagban sokan keresték föl Remete Szent Antalt (250k.–356) ismertetőjelül azt kapták, hogy a többi remete közül rögtön kitűnik mert ő a legvidámabb valamennyi között. Pedig ez az ember húszéves kora óta minden nap csak napnyugta után egyszer evett és csupán főzelékféléket meg kenyeret.

A világ sokszor örül az igazak szomorúságán, hiszen csak a jelen életben tud gyönyörködni, mert a másvilág örömeiben nem remél. Az egyház ellenben rózsaszín vasárnapok lelkületével a fájdalmak útján is bizakodva halad az örökké tartó örömök felé.

Advent 3. vasárnapja minden évben a liturgikus öröm napja, az adventi örömé. Igaz, ez még nem önfeledt ujjongás, vagy olyan váratlan öröm, mely a kisorsolt nyereménykor éri az embert. Ez az öröm a Valakihez tartozás mély öröme, mely a bizakodó remény kiegyensúlyozottságából sarjad. Nem rokon az andalító émelygéssel, de a jó közérzettel annál inkább, és ott van benne az a dinamikához szükséges feszültség, hogy van mire törekedni, mert az életnek van célja, van értelme.


„INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET”
Magazinműsor a Mária Rádióban

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség „INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET” című magazinműsora – amely 2012. novembere óta túl van az 545. adásán – hazaszeretetről, honvédelemről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról szól a Mária Rádióban.
Az adás minden szerdán 19 óra 25 perctől 19 óra 50 percig tart, ismétlés szombaton 13.25-kor, valamint hétfőn 01.35 - 02.00 óra között hallható. A műsor felelős szerkesztője Fodor Endre
Az egyes adások meghallgathatók a https://honvedelem.hu/ weboldalon, valamint a Mária Rádió archívumában: https://hangtar.mariaradio.hu/Inter_Arma_Caritas


A SZENTMISÉK RENDJE A BUDAPEST-TISZTVISELŐTELEPI PLÉBÁNIATEMPLOMBAN

2024. augusztus 1-től a Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lelkipásztori ellátását Bálint Mihály Gábor százados, tábori lelkész és Nagy Ferenc Endre őrnagy, tábori lelkész látja el.

A templomban az alábbi rendben mutatnak be szentmisét:
hétfő, kedd, csütörtök, szombat: 18.00 óra
Rorate mise: hétfő-szerda-péntek 06.30 óra
vasárnap: 10.00 óra

Cím: Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.


KATOLIKUS HATÁRIDŐNAPLÓ

Szeretettel ajánljuk figyelmükbe az Ave Maria Kalendárium Kiadó katolikus határidőnaplóit.
1. 12x18 cm-es határidőnapló heti beosztású névnapokkal, egyházi ünnepekkel, napi szentírási hivatkozásokkal, perforált sarkokkal. A használhatóság érdekében a szombat és a vasárnap is önálló oszloppal rendelkezik. Minden hét két oldalon helyezkedik el, négy-négy oszloppal. A programokat hétfőtől vasárnapig 7 és 20 óra között lehet beírni, ezen kívül még egyéb feljegyzések számára is jut elegendő hely minden héten.
Utánvéttel megrendelhető, ára a postaköltséget is tartalmazza.

Kötés: matt, papír, kemény. Terjedelem: 152 oldal. Borító: bordó. Papír: fehér. Ár: 3800 Ft

2. 14,8x21,4 cm-es napi beosztású katolikus határidőnapló, jelzőszalaggal, névnapokkal, egyházi ünnepekkel, napi szentírási hivatkozásokkal. A használhatóság érdekében a szombat és a vasárnap is teljes oldallal rendelkezik. A programokat hétfőtől vasárnapig 7.00-20.00 óra között lehet beírni, ezen kívül még egyéb feljegyzések számára is jut 9 oldal.
Utánvéttel megrendelhető, ára a postaköltséget is tartalmazza.

Kötés: matt, papír, kemény. Terjedelem: 416 oldal. Borító: zöld. Papír: fehér. Ár: 5700 Ft
Ave Maria Kalendárium - avemariakalendarium@gmail.com