Akarok-e „foglalkozni” a Jóistennel? – Nagyböjti ökumenikus áhítat a honvédelmi tárca központi épületében

Nagyböjti ökumenikus áhítatot tartottak a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában február 18-án, hamvazószerdán. Az alkalmon protestáns és katolikus lelkipásztorok közösen szolgáltak.

Nánai László alezredes, a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság evangélikus tábori lelkésze elmélkedésében a böjt mai jelentőségéről beszélt. Úgy fogalmazott: a böjt a protestáns egyházakban is „él és virul”, hiszen Jézus a Máté szerinti evangéliumban úgy fogalmaz, hogy a böjt természetes a hívő ember életében. Hangsúlyozta, hogy a böjt nem önsanyargatás, hanem a fölöslegtől való megszabadulás ideje, ami akár lehet a közösségi médiától való távolmaradás is. „Az embernek nem a kevés a problémája, hanem a túl sok” – mondta, hozzátéve: a böjt a lélek „tavaszi nagytakarítása”, amely segít újra a lényegre figyelni.

A szentendrei helyőrségi lelkész a „látszat kultúrája” ellen is szót emelt. Kiemelte: a mai kor egyik legnagyobb kísértése, hogy elég tisztességesnek látszani, miközben a valóság háttérbe szorul. A böjti időszak ezzel szemben a csend, az elcsendesedés és az Istennel való személyes találkozás lehetőségét kínálja – tette hozzá. A puszta bibliai képét idézve arról beszélt: a sivatag a hiány és a magány helye, ugyanakkor a megújulásé és a kegyelemé is.

Berta Tibor katolikus tábori püspök az áhítat végén hangsúlyozta: az Ószövetségben a böjt az Isten és népe közötti szövetség jele, abból fakadó gyakorlat volt, az Újszövetségben pedig a Krisztussal való kapcsolat adja meg valódi értelmét. A nagyböjt lényege nem pusztán az étkezési szabályok megtartása, hanem az Istennel való kapcsolat rendezése – mondta. A katonai ordinárius kiemelte: a böjt személyes döntés kérdése. „Akarok-e foglalkozni a Jóistennel?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a negyvennapos időszak kiváló alkalom az imádság elmélyítésére, a lemondás gyakorlására és a lelki megújulásra. Az áhítat végén az egyházi elöljáró hamvazást végzett azok számára, akik élni kívántak a szertartás lehetőségével.

A liturgikus eseményen részlet hangzott el Joel próféta könyvéből és a Máté szerinti evangéliumból; a zenei szolgálatot az MH BHD Budapest Helyőrség Zenekar adta.

A húsvétot megelőző nagyböjt Jézus negyvennapos böjtjét követi. A nyugati egyházban a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve. A II. vatikáni zsinat óta hamvazószerda és nagypéntek számít szigorú böjti napnak, amikor tilos a hús fogyasztása. Magyarországon a püspöki kar rendelkezése szerint a szigorú böjti napokon „csak egyszer van (teljesebb) étkezés, a másik két alkalommal pedig megengedett némi étel fogyasztása”. A teljesebb étkezés időpontja szabadon megválasztható.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton
Fotó: Magyar Kurír / Merényi Zita