Szentmise a hazatérés előtt

A külszolgálat lezárása és a szeptemberi hazautazás előtt magyar nyelvű szentmisét mutatott be augusztus 30-án, vasárnap este Horváth Kornél őrnagy, a KFOR 34. váltásának tábori lelkésze a koszovói Novo Selo táborban. A liturgián koncelebrált Matjaž Muršič Klenar százados, a Szlovén Fegyveres Erők katonai lelkésze, a Szlovén Katonai Vikariátus helyettes vezetője.

A Szent Mihály arkangyalról elnevezett kápolnában tartott szertartáson részt vett dr. Dux László, Magyarország pristinai nagykövete, valamint családja, továbbá a magyar külképviselet munkatársai, a KFOR magyar kontingensének elöljárói – köztük Hetényi Botond alezredes, kontingensparancsnok –, valamint a KFOR több nemzetközi szolgálatteljesítője, köztük amerikai, brit és szlovén katonák. A vasárnap esti liturgia egyben a magyar váltás utolsó közös szentmiséje volt a missziós feladatok átadása és a hazautazás előtt.

Horváth Kornél őrnagy homíliájában az evangélium – Krisztus követésének és a kereszt vállalásának – üzenetét kapcsolta össze a katonai szolgálattal. Mint kiemelte, a feladatellátást nem lehet idő előtt befejezettnek tekinteni csak azért, mert szeptember elsején már megkezdődik az átadás-átvétel a váltásukra érkező KFOR 35. kontingenssel. „Egy őrség sem akkor ér véget, amikor az őr már látja közeledni a váltását, hanem akkor, amikor a szolgálatot valóban átadta, és az utána érkező biztonsággal elfoglalta a helyét” – húzta alá.

A katonalelkész elmondta: a hat-héthónapos külszolgálat utolsó napjaiban is fontos a feladatok maradéktalan elvégzése és a tapasztalatok átadása. „Egy közösség attól lesz erős, hogy a különbözőségeink ellenére is képesek vagyunk együtt dolgozni, megbízni egymásban és tanulni a másiktól” – jelentette ki. Kiemelte, hogy a katonai szolgálat során megszerzett tudás jelentős része nem írható bele egy átadás-átvételi jegyzőkönyvbe: például az, hogyan kell felismerni, ha egy bajtárs nincs jó állapotban, mikor szükséges határozottnak lenni, vagy hogyan lehet egy feszült helyzetet feloldani.

A szentmise részeként megemlékeztek az 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csata 500. évfordulójáról is, amelynek során a magyar seregek megsemmisítő vereséget szenvedtek az Oszmán Birodalom hadaitól. A megemlékezésen Robotka Tamás alezredes, a Novo Selo táborért felelős nemzetközi parancsnokság magyar parancsnoka felidézte a tragikus kimenetelű ütközethez vezető folyamatokat, a korabeli Magyar Királyság helyzetét és a történelmi évfordulók összefüggéseit. Az alezredes a korabeli forrásokat – köztük Antonio Bonfini olasz humanista történetíró, Hunyadi Mátyás udvari krónikása és Antonio Giovanni da Burgio, VII. Kelemen pápai követe leírásai – felidézve rámutatott: a csata előtt néhány évtizeddel még gazdag és erős államként leírt Magyar Királyság 1526-ra súlyos pénzügyi, politikai és katonai válságba került.

Történelmi párhuzamként az alezredes hangsúlyozta: egy ország erejét a rendelkezésre álló erőforrásokon túl a közösség összetartása, a határozott vezetés és a vállalt feladatok következetes végrehajtása határozza meg. Beszéde végén Robotka Tamás alezredes fejhajtásra és megemlékezésre hívott fel a hazát védelmező 16. századi hősi halottak – köztük Tomori Pál kalocsai érsek és a mohácsi csatában életét vesztő II. Lajos király – emléke előtt.

A szertartás keretében Horváth Kornél tábori lelkész megkeresztelte a huszonhat éves, első misszióját teljesítő Filler László törzsőrmestert, aki saját elhatározásából vette fel a szentséget. Keresztszülei a kontingensben szolgáló katonatársai voltak. A katonalelkész rámutatott: a felnőttkeresztség a katonai eskühöz hasonlóan tudatos vállalás, amelynek jelentősége a kötelezettségek későbbi, hűséges teljesítésében rejlik.

A KFOR 34. váltása a következő időszakban megkezdi feladatai átadását az érkező állománynak, majd hazautazik. Horváth Kornél őrnagy a szentmise végén köszönetet mondott a közös szolgálatért, a bajtársi közösségért és a misszió során szerzett tapasztalatokért, egyúttal békés hazatérést kívánt a katonáknak.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton
Fotó: Kormány Gábor