A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG SZEPTEMBERI HÍRLEVELE

TARTALOM:
Ars Sacra Fesztivál
XXVIII. Nemzeti Katonai Zarándoklat
A Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lelkipásztori ellátása
Szeptember hónap fegyvernemi védőszentjei:
szeptember 24. Szent Gellért püspök, vértanú, a műszaki katonák védőszentje
szeptember 29. Szent Mihály főangyal, az ejtőernyősök védőszentje
szeptember 21. Szent Máté apostol, a logisztikus katonák védőszentje


XVIII. ARS SACRA FESZTIVÁL

Mottó: „Az igazság békét teremt” (Izajás könyve 32,17)

A Katolikus Tábori Püspökség / Katonai Ordinariátus ebben az évben is részt vesz az ARS SACRA FESZTIVÁLON, amelyre tisztelettel hívjuk és szeretettel várjuk a katonákat, honvédelmi alkalmazottakat, kormánytisztviselőket.

2024. SZEPTEMBER 14. SZOMBAT

11.00 óra HOL VAN ISTEN A HÁBORÚBAN?
Berta Tibor dandártábornok, püspök, katonai ordinariátus püspök interaktív előadása
Helyszín: Egyetemi Templom, Budapest, V. kerület Papnövelde utca 5.

16.30 óra „AHOL AZ ÉG ÉS FÖLD ÖSSZEÉR” - MONOSTORY VIKTÓRIA FESTŐMŰVÉSZ IKONKIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA
Helyszín: Magyarok Nagyasszonya Templom, Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.
A kiállítást megnyitja: Szentesi Csaba alezredes, kiemelt tábori lelkész

17.00 óra A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG 30 ÉVE
Berta Tibor dandártábornokkal, Magyarország katonai ordináriusával és Fodor Endre újságíró, rádiós szerkesztő-műsorvezetővel Zsuffa Tünde író beszélget az alapítás óta eltelt három évtizedről
Helyszín: Magyarok Nagyasszonya Templom, Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.

18.00 óra GITÁROS SZENTMISE
Helyszín: Magyarok Nagyasszonya Templom, Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.

A rendezvény ideje alatt fotókiállítás is megtekinthető a Katolikus Tábori Püspökség 30 éves történetének pillanataiból.

2024. SZEPTEMBER 17. KEDD

15.00 óra "BIZALOM - HIT - TEKINTÉLY - ENGEDELMESSÉG"
Takács Tamás ezredes, a lelkészi kar vezetőjének előadása
Helyszín: Magyarok Nagyasszonya Templom, Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.

16.00 óra KATONAZENEKARI KONCERT a Magyarok Nagyasszonya Templom előtti téren

XXVIII. NEMZETI KATONAI ZARÁNDOKLAT

A HM Katolikus Tábori Püspökség szeretettel hívja és várja a magyar honvédelemben szolgáló katonákat, kormánytisztviselőket, közalkalmazottakat és családjaikat, a XXVIII. Nemzeti Katonai Zarándoklatra.

A ZARÁNDOKLAT MOTTÓJA:
Rátalálni az evangélium helyes útjára, hogy „remény zarándokai” lehessünk.

IDEJE: 2024. szeptember 21. szombat

HELYE: Péliföldszentkereszt,
Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely
(Komárom-Esztergom vármegye)

ÖLTÖZET: katonáknak 15M hadigyakorló; polgáriaknak alkalomhoz és időjárásnak megfelelő ruházat

REGISZTRÁCIÓ: A logisztikai feltételek biztosítása érdekében a zarándoklat regisztrációhoz kötött, ezért kérjük, 2024. szeptember 13-ig a Katolikus Tábori Püspökség elektronikus címeire: rendezveny.hmktp@gmail.com vagy ktp@hm.gov.hu az alábbi adatokat szíveskedjék megküldeni:
„Jelentkezem a XXVIII. Nemzet Katonai Zarándoklatra
Név:
A velem résztvevő felnőttek létszáma:…. fő
A velem résztvevő gyermekek létszáma és életkora:…. fő
Részt kívánok venni a zarándoklat előtti fakultatív 10 km-es gyalogmeneten:…. fő (katona:…. fő, hozzátartozó:…. fő, 14 év feletti gyerek:…. fő)

GYERMEKEKNEK: A zarándoklat ideje alatt a gyermekeknek hurrikán ügyességi akadálypálya, lövöldözős párbaj, légvárváros, asztali foci, népi fajátékok, kosaras körhinta és arcfestés lesz a kegytemplom melletti parkban.

A ZARÁNDOKLAT ELŐTTI GYALOGMENET: A hagyományokat követve ebben az évben is lehetőség van a zarándoklat reggelén egy gyalogmeneten való részvételre. A távolság csak 10 km, de a szintemelkedés 400 m! A menet közben ivóvíz vételi lehetőség nincs, így szükséges mennyiségű folyadékot minden résztvevő hozzon magával!

A gyalogmenetet vezeti: Takács Tamás ezredes, a lelkészi kar vezetője.
Elérhetősége: 06/30/815 00 81 HM telefon: (34) 43 45 E-mail: takacs.tamas2@hm.gov.hu

A ZARÁNDOKLAT RENDJE:

06.00 GYÜLEKEZŐ A 10 KM-ES GYALOGMENETRE
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom
Öltözet: Évszaknak megfelelő 15M hadigyakorló (valamint tartalék zubbony, póló, esővédő) Felszerelés: hátizsák, ivóvíz

06.30 A 10 KM-ES GYALOGMENET INDULÁSA

08.00 órától REGISZTRÁCIÓ A ZARÁNDOKLATRA
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely előtti fogadósátor

09.30 A 10 KM-ES GYALOGMENET BEÉRKEZÉSE, FOGADÁSA
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely

09.30 órától GYÓNÁSI LEHETŐSÉG A KEGYTEMPLOMBAN

10.30 KATONAI TISZTELETADÁSSAL BEMUTATOTT ÜNNEPI SZENTMISE, melyet Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök, katonai ordinárius celebrál a katonalelkészek közösségével.
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom szabadtéri oltára (kedvezőtlen időjárás esetén a Kegytemplomban).

11.30 KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS ELISMERÉSEK ÁTADÁSA
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely

12.00 – 14.00 EBÉD
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely udvara

14.00 TOGETHER GOSPEL SINGERS zenekarral GOSPEL LIVE SHOW
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom és Zarándokhely udvara

15.10 HÁLAADÓ IMÁDSÁG, A ZARÁNDOKLAT BEZÁRÁSA
Helye: Péliföldszentkereszt, Szalézi Szent Kereszt Kegytemplom szabadtéri oltára (kedvezőtlen időjárás esetén a kegytemplomban).


A BUDAPEST-TISZTVISELŐTELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIATEMPLOM LELKIPÁSZTORI ELLÁTÁSA

Berta Tibor tábori püspök, katonai ordinárius előterjesztésére, 2024. augusztus 1-től Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.) lelkipásztori ellátását Bálint Mihály Gábor százados, tábori lelkészre és Nagy Ferenc Endre százados, tábori lelkészre bízta, akik 2024. szeptember 1-től hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton 18.00 órakor, vasárnaponként 10.00 órakor mutatnak be szentmisét, amelyre szeretettel hívják és várják a katonákat, honvédelmi alkalmazottakat, kormánytisztviselőket és családjaikat.

SZENT MÁTÉ APOSTOL
a logisztikus katonák védőszentje
szeptember 21.

Neve a héber Mattanja, 'Isten ajándéka' rövidített Mattai formájából való. Másik nevén Lévi. Alfeus fia volt (Evangélium Márk szerint 2,14; Apostolok Cselekedetei 1,13), Kafarnaumban élt. A Máté Evangélium 9,9-13-ban ő maga Máténak és vámosnak mondja magát. A Márk Evangélium 2,14 és Lukács Evangélium 27,32-ben Lévi a vámos. Vámosként Heródes Antipász szolgálatában állt (vö. Evangélium Lukács szerint 8,3; Evangélium János szerint 4,46), vagy Kafarnaum városától vette bérbe a vámot. Arám anyanyelvén kívül görögül is kellett tudnia, s evangéliumában tanúsága szerint nagyon értett a különféle pénzek megkülönböztetéséhez, Máté evangéliumában meglepően pontosak a pénzzel kapcsolatos közlések, sokkal többféle pénzt ismer, mint a másik három evangélista, és soha nem véti el, hogy milyen helyzetben miféle pénznemmel kell fizetni.
Jézus a vám mellől hívta meg, mire ő vendégül látta házában (Mt 9,9-13).
Az apostoli korig visszanyúló források szerint ő a Máté szerinti evangélium emberi szerzője. Könyvében – melyet arámi nyelven írt - nyilvánvalóvá akarta tenni, hogy Jézus az ószövetségben megígért Messiás, ezért szerepel számos alkalommal evangéliumában „hogy beteljesedjék az írás ...” mondat. Az apostoloknak 42 körül történt szétszéledése után a legnagyobb valószínűség szerint a Kaspi-tengertől délre eső országokban tevékenykedett, az ókori hagyomány szerint járt Perzsiában, sőt Európában Macedóniában is.
A latin és görög egyházak egybehangzó hagyománya az, hogy vértanúságot szenvedett, de ennek idejéről és körülményeiről nincsenek megbízható adataink. Az apokrif írások szerint legfőbb működési helyén, Etiópiában halt vértanúhalált.
Ábrázolása: Jelképe ember, esetleg szárnyakkal. Meghívatásának és mártírhalálának megrendítő ábrázolása Caravaggiótól (Róma, S. Luigi dei Francesi, 1597/98). Attribútumai: eredeti foglalkozására utaló pénzes zacskó, pénzváltó asztal, a vértanúságára utaló kard és bárd.


SZENT GELLÉRT PÜSPÖK, VÉRTANÚ
a műszaki katonák védőszentje
szeptember 24.

Giorgio Sagredo néven egy gazdag kereskedőcsalád gyermekeként született Itáliában, Velencében 977 után. Öt éves korában a San Giorgio Maggiore-szigeten található bencés kolostorba került, miután beteg lett. Szülei megfogadták, hogy ha a szerzetesek imáinak köszönhetően életben marad, Isten szolgálatába adják. Felépülése után az apátságban kezdte meg tanulmányait. Azután változtatta nevét Gellértre, miután édesapja – akit szintén így hívtak – 995-ben egy szentföldi zarándoklat során elhunyt. Miután hamarosan édesanyját is elveszítette, lemondva örökségéről az imádságnak és a tanulásnak szentelte életét. 25 éves korára kiváló szerzetessé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Később a monostor apátja lett. Édesapja, és eszményképe, Szent Jeromos (347–419/420) példájára az volt a vágya, hogy a Szentföldre zarándokolhasson, ezért lemondott tisztségéről és hajóra szállt. Egy vihar miatt Isztria partvidékén kellett kikötniük, ahol a Szent András kolostorban találkozott egy Razina nevű bencés apáttal, aki Magyarországra irányította. 1015 júliusában (más vélemények szerint 1020 után) érkezett meg Pécsre, majd István királyhoz (969/975–1038) ment Székesfehérvárra. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján az uralkodó és a főurak előtt prédikált. A szónoklat után – legendája szerint – lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette a látomást, mely szerint Isten nem azt akarja, hogy a Szentföldre menjen, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a vértanúság koronáját. István király őrá bízta Imre herceg nevelését. 1024-ben Bakonybélbe vonult vissza, ahol számos teológiai értekezést és homíliát írt. 1030-ban csanádi püspök lett. István király halála után szembe került Aba Sámuellel (990? –1044), aki 1044 tavaszán 50 főurat kivégeztetett, ezért április 22-i, húsvétra tervezett királlyá való koronázását Gellért megtagadta, ugyanakkor prófétai szavakkal megjósolta a halálát, a pogánylázadást és saját vértanúságát is. Orseolo Péter (1010/11–1046 v.1059) uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja a számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat (András, Levente). 1046. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol megjövendölte vértanúságukat, majd Buda felé indult, ahol a pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat társaival együtt elfogta és megölte: taligára tették, és a Kelenhegyről (Gellért-hegy) letaszították, majd dárdával átszúrták és koponyáját egy sziklán szétzúzták. Holttestét először Pesten a Boldogságos Szűz templomában – a budapesti Erzsébet híd melletti Belvárosi Plébániatemplom helyén – temették el, majd Csanádra vitték. Ereklyéi később szétszóródtak, egy részük Velencébe és Muranoba került. 1083-ban Szent László király (1077–1095) közbenjárására István királlyal és Imre herceggel együtt szentté avatták.
Budapesten a Gellért-hegy mindmáig őrzi vértanúságának emlékét.
Általában füstölővel, könyvvel, kődarabokkal, kereszttel ábrázolják. Önálló ábrázolásai között a legismertebb a Gellért-hegyen álló szobra.
Gellért püspök elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi egyházszervezet megerősítésében, a keresztény alapokon nyugvó állam megszilárdításában, Európához fűződő kulturális kapcsolataink kibővítésében, de abban is, hogy a nyugati-latin műveltség önálló gyökeret eresszen a Kárpát-medencében.


SZENT MIHÁLY FŐANGYAL
Az ejtőernyősök védőszentje
szeptember 29.

Neve a héber Mikaél, 'ki olyan, mint az Isten?' névből származik. Az Ószövetségben Izrael oltalmazója. A Jelenések könyve 12,7-9 alapján a mennyei seregek fejedelme, az Egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Már a haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.
Tisztelete keleten Konstantinápolyban kezdődött, ő volt a bizánci birodalom patrónusa, a császár testőre.
Római tisztelete Nagy Szent Gergely (540k–604) pápa látomásához kapcsolódik, amikor a várost pusztító járvány elhárítására 590-ben könyörgő körmeneteket tartott, melynek egyikén Publius Aelius Hadrianus (76–38) római császár síremléke (ma Angyalvár) tetején meglátta Mihály főangyalt, amint a büntetés kardját hüvelyébe helyezte, mely a járvány megszűntét jelezte. A látomás emlékére Szent IV. Bonifác (?–615) pápa a jelenés helyén Szent Mihály-kápolnát építtetett.
A francia Szent Mihály-hagyomány szerint Szent Johannát (1412–1431) is Mihály főangyal buzdította hazája felszabadítására.
Védőszentje és őrangyala az uralkodóknak, erősítője és megedzője a hívő léleknek az élet küzdelmeiben, kísértéseiben, a gonoszlélek elleni helytállásában, a jó halál reménységében. Különleges támasza és szószólója a haldoklóknak és halottaknak, ezért temetőket, ezek kápolnáit, csontkamráit (ossarium) is pártfogásába ajánlják. Védőszentjüknek tekintik a tengerészek, az úton járók, a bányászok, a könnyen halálveszedelembe kerülő mesteremberek, szőlősgazdák, borkereskedők és a jegyesek.
A halottakat Szent Mihály arkangyal oltalmára bízták, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett hordozható ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérték.
Sok megfigyelés és szólás is tapad e naphoz: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet; aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.
Ábrázolása: szinte mindig szakálltalan, fiatal férfiként, fehér szárnyakkal, fején diadémmal vagy sisakkal. Ruházata tunika, páncél, köpeny, később a dalmatika. A bizánci művészetben díszes ruhában, keresztes bottal, diadémmal, kezében a világmindenségre utaló gömböt tartva ábrázolják. Mivel ő teszi mérlegre a lélek jó és gonosz cselekedeteit, a 10. századtól egyik kezében sújtó karddal, a másikban mérleggel ábrázolják. Mint az utolsó ítélet angyala, a világítélő Krisztus mellett kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomok kapubejárata fölött. Legismertebb szobra, Peter Anton von Verschaffelt (1710–1793) alkotása az Angyalvár tetején látható Rómában.
Attribútumai: kard, pajzs, nimbusz, hírnöki bot, mérleg, lábainál a legyőzött ördög.