Könyvbemutató az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Fotók: Katolikus Tábori Püspökség, Magyar Nemzet.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be az eucharisztikus kongresszus emlékkönyvét és a 12 hírnök interjúkötetét.

 

 

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán készült kiadványokat mutattak be december 10-én pénteken délután Budapesten a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánián.

Az egyik köny A találkozás című kötet az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve, a másik az Ők tizenketten – Beszélgetések az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnökeivel című interjúkiadvány.

 

 

A katolikus világesemény 350 oldalas, színes fotókkal illusztrált emlékkönyvét Fábry Kornél, a kongresszus volt főtitkára, Sándor Csilla újságíró és Zsuffa Tünde, a NEK volt sajtófőnöke írta és szerkesztette. Az emlékkönyvben bemutatják, hogy hogyan kezdődött a kongresszus szervezése, majd a világesemény egyes eseményeit elevenítik fel időrendi sorrendben. A kötetben 620 fotó örökíti meg a kongresszus emlékezetes pillanatait.

Az Ők tizenketten című 300 oldalas interjúkötetbe az eucharisztikus kongresszus hírnökeivel folytatott beszélgetéseket gyűjtötték egybe. A könyvet Sándor Csilla és Zsuffa Tünde szerkesztette.

A könyvek bemutatóján részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, és jelen voltak a kongresszus hírnökei.

 

 

A könyvbemutatót Zsuffa Tünde, a NEK volt sajtófőnöke nyitotta meg.

 

 

 

A két könyv bemutatóján – amelyen jelen volt Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök, katonai ordinariátus, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a NEK Titkársága vezetője, valamint Bozó Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnoka – Erdő Péter bíboros méltatta a hírnökökkel készített interjúkötetet és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyvét.

 

 

A bíboros-prímás elmondta, hogy az 1938-as kongresszus emlékkönyvét alapul vevő, azt ugyanakkor több szempontból is meghaladó, háromszázötven oldalon hatszázhúsz színes fotóval megjelenő könyv „a legszebb karácsonyi ajándék, amit idén adhatunk”.

 

 

 

A sajtóeseményen Fábry Kornél, a NEK titkára elmondta, hogy húsvétra újabb, a kongresszuson elhangzott beszédeket tartalmazó könyv jelenik meg.

 

 

A könyvbemutatón Zsuffa Tünde, a NEK sajtófőnöke mindenkinek megköszönte a segítségét, aki valamilyen módon is részt vett a kongresszus szervezésében, a hírnököktől kezdve az önkéntesekig és az újságírókig, a kötetekről pedig azt mondta: „A múltról szólnak, de a jövőnek írtuk.”

 

 

A könyvek elérhetők és megrendelhetők az Új Ember online könyváruházban és könyvesboltban, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.

 

Az 52. Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a katonák

A 2021. szeptember 5-12. között megtartott 52. Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus világméretű eseményébe a Katonai Ordinariátus – Katolikus Tábori Püspökség is bekapcsolódott. A pandémia miatt egy évvel elhalasztott rendezvényen való közreműködésben a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség az eredeti tervek és elgondolások szerint vett részt.

A kongresszus kezdete előtti szombaton szeptember 4-én, a budapesti II. János Pál pápa téren tartották meg a nehéz sorban lévők ebédjét. Az egyház tanítása és hagyománya szerint az Eucharisztia (Jézus Krisztus teste és vére) valamint a szentmise egyfajta vendégség. Ennek egyfajta leképezése volt, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mintegy 500 nehéz sorban lévő embert látott vendégül egy ebéden.

A szeretetvendégség logisztikai előkészítésében a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Dandár katonái vettek, elsősorban az ebéd elkészítésében, sátrak telepítésével, kiszolgáló feladatokkal.

A szeptember 11-ei, szombati, Kossuth téri szentmisén – amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatott be – valamint a Hősök teréig vonuló fáklyás körmeneten ott voltak az Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység díszelgő katonái történelmi zászlókkal.

A Kossuth téri szentmise és a Hősök terén megtartott liturgia zenei szolgálatában a Magyar Honvédség Központi Zenekar és a Magyar Honvédség Légierő Zenekar Veszprém működött közre.

Az egy hetes rendezvényen rendészeti, szállítási, egészségügyi valamint a szervezők közötti híradó kapcsolat biztosításában láttak el számos feladatot a Magyar Honvédség katonái.

A Katolikus Tábori Püspökség lehetőséget kapott arra is, hogy a nemzetközi esemény két kiemelkedő eseményén részt vehettek a katonák és családtagjaik, valamint a katonai hagyományőrző szervezetek képviselői, akik külön szektorokban voltak jelen a Kossuth téri szeptember 11-ei szentmisén, valamint a kongresszus záró eseményén a Hősök terén, amikor Ferenc pápa mutatta be a szentmisét.

A kongresszussal való együttműködésben és honvédségi támogatásában az vezette a Katolikus Tábori Püspökséget, hogy – hasonlóan az 1938-as budapesti kongresszushoz – azok a katonák, akik esküjükben vállalják a haza függetlenségének és állampolgárainak védelmét, biztonságát, s, hogy azt akár életük árán is megvédik, jelen legyenek ezen a nemzetközi eseményen; egyrészt mint együttműködő és támogató szolgálattevők, másrészt mint egy közösségi esemény megélői, mint ünneplők, akik ezen a nemzetközi rendezvényen az egyenruhájukkal is kifejezték az elkötelezett hazafiasság és együvé tartozás fontosságát.

A Magyar Honvédség egy nagy család, amelyben mindenkinek – ahogy a természetes és hagyományos családi életben is – értékes és külön-külön jól meghatározott szerepe, feladata, szolgálata van.

Jézus egyik tanítása így szól: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Evangélium János szerint 15,12-13). A katonai szolgálat hivatás, ahol ennek a tanításnak az aprópénzre váltása történik meg a különböző feladatokban és szolgálatokban.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmat teremtett arra, hogy az egyes eseményeken, programokon a katonák kötetlenebbül találkozhattak a magyar társadalommal, ugyanakkor a hívő és vallásukat gyakorló katonák elmélyíthették hitüket és meggyőződésüket.

A Budapesti Eucharisztikus Kongresszuson való katonai jelenlét tovább erősítette a honvédség megbecsültségét, a világeseményen résztvevő és a támogatásban szolgáló katonák pedig megmutathatták a Magyar Honvédségben megtapasztalható azon alapvető etikai értékeket, mint az áldozatkészség, az állhatatosság, a fegyelmezettség, a lelkiismeretesség és a pontosság.