ReDtanya Hírmondó

Ismét jelentkezik a Hírmondó a ReDtanyáról! Ahogy belépünk a kapun, szokatlan csend, mindenhol tanácskozó fel-fel kacagó gyerekeket pillantunk meg.

Riporter: Elnézést, hogy zavarok, csak egy pillanat erejéig szeretnék neked kérdéseket feltenni. Hogy telt a mai nap itt a ReDtanyán?

Nevét elhallgató gyermek: Arra nehezen tudok válaszolni, mert keveset voltunk a táborban. Ahogy elhangzott az ébresztő felhívó zenéje (még mindig szerencsére kakas nélkül, biztos Piros nem nézi a műsorukat a Hírmondót), frissítő reggeli tesivel kezdtünk - a végén még megszokom és nekem is napi szintűvé válik, na, jó csak vicc volt, biztos nem kelnék fel otthon minden reggel, hogy tesizzek. Esetleg, majd ha nagy leszek, de addig még van egy kis időm. Utána már zöldire is szálltunk és elrepített, - ne ijedjen meg, nem szó szerint - minket Tapolcára a tavasbarlangba, ahol a sok tanulság mellett még csónakáztunk is. Utána jött Sümeg, ahol a félpapok…

Riporter: Elnézést, hogy közbe vágok, de félpapok?

Nevét elhallgató gyermek: Igen félpapok, azaz kispapok, tudja azok, akik még nem teljes fekete ruhát hordanak, csak félig, mert még tanulnak. Látom, nem tetszik nagyon érteni, de nem is baj, mi már tudjuk és ez a lényeg, most meg sajnos nincs időm elmondani. Szóval megmutatták és beszéltek a Sarlós Boldogasszony templomról, ami igazán nagyon szép volt. Majd megmásztuk a Sümegi várat, ott jól megnéztük a régi ketreces gyerekmegőrzőt, a kalodát, meg mindent, amit a várban használtak és ezt megkoronáztuk egy jó kis lovagi tornával. Hát mit mondjak, igazán szuper volt, nagyon jól éreztem magam. És a végén még a táborvezetőnk belelógatott – na, ezt se szó szerint tessék érteni –, azaz levitt minket a Balatonra, hogy egy kicsit felfrissüljünk. Tényleg, egy nagyon kitűnő nap volt.

Riporter: Úgy tűnik, minden nap nagyon tartalmas.

Nevét elhallgató gyermek: Igen jól látja, esküszöm, hogy minden nap egyre szuperebb, és olyan sok barátot szereztem, hogy az csak, na. Sokat, mókázunk, és beszélgetünk, nagyon jó itt a ReDtanyán, Sajnálom, hogy már csak két nap és haza kell mennem.

Riporter: Most mivel foglalatoskodnak még?

Nevét elhallgató gyermek: Amint látja, a többiek már tudnak egy kicsit még játszani lefekvés előtt, a mi csoportunk - mivel rám várnak - még nem. Egy kicsit csiszoljuk a záró műsort. Nagyon szuper lesz, sokat kacagunk rajta és reméljük a többiek is fognak majd, amikor előadjuk.

Riporter: Nagyon köszönöm, hogy szántál rám egy pár percet, és ha megengeded holnap is eljönnénk.

Nevét elhallgató gyermeke: Igen meg, de tessék figyelembe venni, hogy holnap záróeste lesz.