A húsvét az igazságos béke szolgálatára hívja a katonákat

Az elrejtettség csendjét és a lélek „kovácsműhelyét” nevezte a katonai és minisztériumi hivatás alapjának Mészáros László dandártábornok, protestáns tábori püspök a Tábori Lelkészi Szolgálat nagykedden, a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában tartott ökumenikus áhítatán.

Mészáros László hangsúlyozta: a szolgálat során megélt fáradtság és elcsigázottság „Gecsemáné-kertje” után a feltámadás hozza el azt a lelki fordulatot, amely a látszólagos hiábavalóságot is örök értékké formálja. Mint hozzátette, az Isten kezének árnyékában megacélozódott belső tartás teszi alkalmassá a honvédeket a haza védelmén túlmutató szolgálatra, az igazságos béke és a biztonság fenntartására. Izajás (protestáns fordításban Ézsaiás) próféta üzenete szerint nem elegendő a saját sorok belső rendezése, hanem az ember hivatása a „népek világosságává” válni. Rámutatott: a honvédelem és a közszolgálat mellett az igazságos béke, a gyengék védelme és a biztonság fenntartása is az emberi küldetés része.

A protestáns tábori püspök szólt a hűség kríziséről is, amikor az ember úgy érzi, erőfeszítései hiábavalók. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a húsvét üzenete szerint a látszólagos vereség nem végleges, mert a feltámadásban Isten dicsősége mutatkozik meg. „Nem a saját erőnkből kell mindent megoldanunk” – mondta, kiemelve: a hűség végső alapja Istenben van.

A tárca nagyheti eseményén Berta Tibor katolikus tábori püspök arról beszélt, hogy a feltámadás üzenete az emberi élet legmélyebb kérdéseire tud választ adni, és olyan reményt kínál, amely túlmutat a mulandóságon. Hangsúlyozta, hogy a feltámadt Jézus Krisztus békességet hoz, és azokhoz is szól, akik bizonytalanságban, félelemben vagy magányban élnek. „Békesség nektek” – idézte fel szavait, amelyek a nagypénteki keresztre feszítést követő feltámadása utáni megjelenései alkalmával hangzottak el, és amelyek ma is az emberi élet egyik legfontosabb vigaszát jelentik.

Berta Tibor kitért arra is: a kereszténység középpontjában nem pusztán emlékezés áll, hanem élő kapcsolat Krisztussal. A szentmise liturgiájában a kenyér és a bor nem csupán jelképpé válik, hanem a hívők számára valóságos lelki táplálékká, amely megerősíti az embert hitében és küldetésében. Mint fogalmazott, Jézus Krisztus derűje és tanítása ma is arra hív, hogy az ember képes legyen az újrakezdésre, és hogy a nehézségek ellenére is az üdvösség felé vezető utat válassza.

A katolikus tábori püspök arra is felhívta a figyelmet: a mai világban számos húsvétértelmezés létezik, amelyek között könnyen elvész az ünnep valódi tartalma. Meglátása szerint az emberek gyakran „telítődnek” a körülöttük lévő információkkal és hatásokkal, ami megnehezíti a lényeg felismerését. Ugyanakkor Jézus Krisztus harmadnapi feltámadásának örömhíre minden korban képes megszólítani az embert, és visszavezetni a hit lényegéhez – tette hozzá.

Az ökumenikus áhítaton a Budapest Helyőrség Zenekar adott zenei szolgálatot; elhangzottak az Ím, nagy Isten, most előtted szívem kitárom, a Bűnbánóknak menedéke, valamint a Jézus, világ Megváltója című egyházi ének. Az alkalmon Izajás próféta könyvéből Bozó Tibor nyugállományú altábornagy, a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke olvasott fel.

A nagyheti megemlékezést nemcsak a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában tartották meg, hanem a Schweidel utcai objektumban szintén ökumenikus áhítattal készültek az ünnepre. A tárca püspökségei évek óta szerveznek hasonló alkalmakat, hogy segítsék a dolgozók lelki felkészülését a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére.

A húsvét a keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, amely az emberiség megváltásának alapja. Gyökerei az ószövetségi pászka (Pészah) ünnepéig nyúlnak vissza, amely a zsidó nép egyiptomi fogságból való szabadulásának emléke. Mozgó ünnep, időpontját a 325-ben tartott niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, március 22. és április 25. között.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton
Fotó: honvedelem.hu / Rácz Tünde